4. Szociológiai adatok

4.1. Az etnikai egység

A második világháború befejeződésével és a trianoni döntéssel Köröstárkányt is, csakúgy, mint az összes többi erdélyi községet Romániához csatolták. Köröstárkány azonban még a századfordulón is megőrizte etnikai tisztaságát. Ezt erősítik meg Györffy István századvégi kutatásai is: „a lakosság mindig magyar volt, a pár oláh beolvadt, Tárkányban ma egyetlen román lakos sincs […] Nagyon összetartók s állandó lakosul sem más nemzetiségűt sem más felekezetűt maguk közé be nem vesznek.” Ez az etnikai tisztaságra való törekvés napjainkban is tovább él, noha a trianoni döntés óta a Romániához tartozó település másik három román lakta falu igazgatási központja is.
Itt érdemes felvázolni a mai vagyis a legfrissebb adatokat. A 2002-es népszámlálás szerint, Köröstárkánynak 1189 lakosa volt. Ebből 1166 (98,03%) magyarnak, míg 23 fő (1,97%) románnak vallotta magát.

4.2. A felekezeti egység

Ez az etnikai egység, a falu felekezeti (azaz református) egységére való törekvéssel is együtt jár. Amint az anyakönyvi adatokból kiderül, a község a felekezeti keveredéssel szemben kevésbé bizonyul(t) ellenállónak, mint az etnikai keveredés esetén.
A baptizmus terjedéséről mint pozitívumról olvashatunk Györffynél: „a baptizmus terjedése kiszámíthatatlan jelentőségű úgy az oláh, mint a magyar nemzet szempontjából, [...] a hívő mindjárt megtérése után tapasztalja magán az isten áldását.” Ezzel szemben régebben a falu lakosai közül sokan a község egységét bomlasztó jelenségként értelmezték a Baptista és a Szabad Keresztény Egyház tagjainak számbeli növekedését.
A felekezeti hovatartozás igen érdekes arányt mutat, mivel a település nem bizonyul annyira homogénnek, mint nemzetiség szempontjából. Ezt tükrözik a vegyes házasságok eredményei is 2002-ből:

• 956 református
• 112 evangéliumi keresztény
• 83 baptista
• 19 ortodox
• 15 római katolikus
• 2 pünkösdista
• 1 görög katolikus
• 1 lutheránus

4.3. Házasodás

1914-től a 2002-es évek elejéig körülbelül 700 házasságot tartott számon a Református Egyház házassági anyakönyve. Ezeknek körülbelül 76%-a tiszta helybeli házasság, míg 24%-ában pedig egyik fél, vagy a férfi vagy a nő, nem tárkányi születésű, de Tárkányban lakik a család.
Feltűnő tény az idegen, beházasodott nők és férfiak aránya közötti eltérés: csaknem 85% férfi és csak 15%-a beházasodott nő. Ez az aránytalanság napjainkban is megfigyelhető. Ez azzal magyarázható, hogy a város közelsége és a belterjes gazdálkodás illetve a nagy hagyományú zöldségtermelés szolid gazdasági alapot biztosított és biztosít ma is azok a családapák számára, akik Köröstárkányban szeretnének letelepedni.
Az anyakönyvek adatai szerint 1980-tól egyre több a vegyes házasság, minek következtében más nemzetiségűek és más vallásúak települtek a faluba. A betelepültek között római katolikust és ortodoxokat is találni.
Külön említést érdemel az 1941-42-es évek úgynevezett „tömeges esketései” (a megnevezés az anyakönyv bejegyzéseiből származik). A második világháború idején Köröstárkány Dél-Erdélyhez tartozott. A fogság elől Magyarországra menekülő katonáknak szükségük volt egy, a református egyház által kiállított házassági bizonyítványra ahhoz, hogy igazolják, hogy nem izraelita vallásúak. A számok magukért beszélnek: 1941-ben 66 házasság, míg 1942-ben 89 házasság köttetett Köröstárkányban.

4.4. A lakosság időbeli változása és összetétele

Az alábbi grafikon a lakosság számbeli változását tükrözi Köröstárkányban, 1802-től 2002-ig az illető hivatalos népszámlálási adatokra támaszkodva.

16. kép: Köröstárkány lakosainak számbeli változása

A lakosság etnikai megoszlását az alábbi táblázatban követhetjük nyomon:

*a „más” jelző alá főleg cigány és szerb nemzetiségűek tartoznak.

Érdekes összefüggésként szolgál az falvak szintjén illetve a község szintjén a lakosság változása 1992 és 2002 között. Kivétel nélkül minden falu népessége csökkent. A legjobban Mierag falu esetében, ahol a csökkenés tíz év alatt több mint 20% volt. A növekvő elhalálozási szám mellett jelentősen befolyásolja még az alábbi számokat a kivándorlási mutató is.

A 2002-es népszámlálási adatok alapján az etnikum megoszlása község szinten a következő:

A vallási megoszlás a következő:

A nemek megoszlása tekintetében az országos, sőt az európai tendencia mutatkozik meg:

4.5. Népesedés a XX. században

A születési és az elhalálozási anyakönyvek adatai szerint a népességszaporulat a legnagyobb pozitív arányt az első világháború óta az 1920-41, 1946-61 és 1967-83 közötti években mutatta. (17. kép)

17. kép: Köröstárkány legnagyobb pozitív népességszaporulata

A népességszaporulat a legnagyobb negatív arányt a már említett háborús időszakokban mutatta. 1919-ben 97-tel több halott volt, mint újszülött.

4.6. A közelmúlt adatai

1996-ban és 1997-ben 17-tel haltak meg többen, mint amennyien születtek. Ez igen szomorú adat, de a még ijesztőbb azonban az, hogy 1989-től az elhalálozások száma folyamatosan meghaladja a születésekét. Tehát a falut lassú kiöregedési tendencia jellemzi, ami viszont a romániai magyar települések esetében általános jelenség.
A paradox módon történő kiöregedést bizonyítja az a tény is, hogy a például 2000-ben a nyár elejéig egyetlen házasságot sem jegyeztek be, és az elhalálozások száma pedig már akkor a negatív tartományba tolta el a népességszaporulatot: 5-tel többen haltak meg az év első félévben, mint amennyien születtek a faluban.